|
Egy férfi éveken
keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül
a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva
várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal
hajtott hazafelé, hogy családjának és
barátainak is megmutathassa az új "álomautót".
Útközben megállt, hogy betérjen az egyik
barátjához. Könnyedén talált egy
helyet ahova beparkolhat, és rükvercbe tette az autót.
Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire halotta, hogy egy kő
koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett
és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta
meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a
gyönyörű fényezés.
A férfi kikelve
önmagából, így kezdett el üvöltözni:
"Te normális
vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól
elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől,
hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
"Bácsi kérem,
ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.
A férfit annyira
elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van
körülötte. De a fiúcska így folytatta:
"Elnézést,
nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy
meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg,
hogy ne tolasson tovább."
És ekkor látta
meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel
felborult gyerek van.
"Ő a testvérem
és egyedül előre ment a tolószékkel. De
túl gyorsan gurult és a járda szélén
felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj
voltam megdobni, hogy megállítsam magát."
Ekkor a férfi
nagyon elszégyellte magát, és segített
visszatenni a fiút a tolókocsiba.
Az eset után a
kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az
megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán
azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy
valami nagy bajt csináljunk.
Jézus halk szelíd
hangon szól a mi szívünkhöz és
lelkünkhöz. Néha nincs időnk meghallani, vagy túl
elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha
meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk,
mi is folyik az életünk körül, kik vesznek
körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az
amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
Ez a te döntésed:
figyelsz a halk szelíd hangra vagy … |